A formaterv kialakításánál elsődleges szempont volt, hogy egyértelműen Budapestre lehessen belőle vonatkoztatni, de ez minél finomabban jelenjen meg, erős konkrét utalások nélkül. A formaterv Budapest kontúrjából táplálkozik, a két városrészből, melyet a Duna köt össze és választ szét. Ez egy elválaszthatatlanul egybeforrt város, a két fél ugyan akár különállóként is felfogható, de csak együtt tud működni. Ebből levezetve a formaterv alapja a két részből álló szerkezet, mely együtt nyer értelmet, és pont az egybetartozást jeleníti meg. Az utcabútorok lába így két részből áll, a bal budai és a jobb pesti oldalból, a közöttük lévő íves üres rész a Dunát szimbolizálja.
A befoglaló forma meghatározásánál a négyzetes formára esett a választás. Ennek mérete a 45 cm-es ülőmagasságból lett visszavezetve. Így a lábelemek, egy 45x45x22,5 cm-es kubusként is felfoghatóak. Két ilyen elemet egymás mellé rakva alakul ki egy minden oldalán 45x45x45 cm-es kocka. Ez alkotja a sarokelemeket és az ülőkockákat. Ezzel a megoldással egy lábelemre van csak szükség a térbútor szerű kialakításhoz. A 45 cm az alkalmazott utcabútor méretekhez igazodik. Felülről nézve ez a rendszer egy 45 cm-es hálónak néz ki. Felfogható úgy is, mint a városszövetben lévő egy-egy pici pixel, melyek egymás mellé rakva alkotnak egy rendszert. Innen kapta a nevét is: BPixel.
A formát az anyaghasználat és a festések helyezik más-más megvilágításba.

A terv a 2015. évi „Bútorozd be városodat!” című pályázaton vett részt.